bemutatkozó | betegellátás | tanulmányok | galéria | kapcsolat | vendégkönyv
Vág
köszöntő
az egészségügy története
Vág
Páli
Rábasebes

 



Vág története

Önálló község, körjegyzoségi székhely. Területe 14 km2. A Kisalföld déli szegélyén, a Rába folyó bal partján Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megye hármas talalkozási pontjának közelében fekszik. Sík vidéki kötnyezetét mezőgazdasági kutúrnövényzet és vízparti ligetek, dús füvű legelők alkotják.

1993-ban elfogadott címerében a templom a rába-híd Watay Ferenc címeréből a kardot tartó kar, két rózsa valamint W és T betűk találhatók.

A település története

Régészeti leletekben gazdag (Téglás dűlő, Római út).

1116 után Vág neve Kálmán király idejében Egyházasvág.
1263 Első írott emlék: egy osztozkodási oklevélben a Vághy családról esik szó akik ősei betelepült rábaparti erdőőrök voltak, szolgálataikért nemesi rangot kértek és kaptak, és nevüket Waághynak írják egy ideig. Megépül a Rábaköz negyedik temploma, a Szent Jakab-templom (az első Csornán-1180-ban, a második Magyarkeresztúron 1230-ban, a harmadik Mórichidán 1251-ben)
1350 megkezdodött a Vághy család 300 éves közjogi szereplése. Birtokpereknél, beiktatásokkor gyakran szerepelt a család egy-egy tagja, mint királyi ember.
1488 A csornai konvent Vágot Óhelynek nevezi
1503 az öregebb Watay Ferenc már a kapuvári vár kapitánya volt.
1527 Watay Ferenc volt Sopron vármegye követe Budán a király koronázásán. Előbb a török pártján állt, de a török átkelve a Rábán felégette a vági birtokot. Ferenc fia szintén katonáskodott. Végigjárta a Dunántúl várait.
1529 Egy újabb törökdúlás során , a faluval együtt részben leég a templom is, de nem pusztul el
1573 A falu luteránussá lett a Vathayak akaratából
1579 Vághy Györgynek a Rábán malma volt. A falu templomát a török elpusztította.
1602 Watay Ferenc rendbe hozta vági birtokát, de a török újabb támadásakor már Székesfehérvárt védte. Elfogták és Konstantinápolyba hurcolták. A Fekete-torony foglyaként verseket írt és naplót vezetett.
1600-as évek vége a Polányi majd a Dory, Hogyészy és Guary családok lettek a birtokosok. Ekkor a falu evangélikus volt.
1697 Adatok az első (luteránus) iskoláról
1706 a Rákóczy-szabadságharc során a Rába fontos védelmi vonal volt. Ez évben a császáriak kezére került.
1707 A háború az árpádkori szentegyházat teljesen elpusztítja
1727 Polányi Sándor földesúr Kisvág és Nagyvág érintkezési pontján új templomot építtet
1786 Önálló plébánia létesül. II. József helyi káplánságot szervez. A 441 fős lakosság színkatolikus
1809 a napóleoni háború egyik francia csapategysége vágnál kelt át a Rábán
1836 Vág 681 lakosából Nagyvágon 543-an, Kisvágon 125-en a Ragyogó-majorban 13-an éltek
1886 Közigazgatásilag leválik Szíltól és Rábasebessel együtt körjegyzoséggé alakul
1889 Dobos Gábor jegyző megszervezi a tűzoltóegyesületet
1890 Takarék-egylet, Tejszövetkezet alakul
1900 A Rábán vashíd épül
1903 Az új iskola felszentelése
1906 Dobos Gábor jegyzői lakot épít
1909 Gazdakör alakul
1918 a falu lakóinak száma meghaladta az 1200-at
1923 lebontották az ősi kastélyt
1925 Iparos kör alakul
1929 A tanköteles gyermekek száma: 238
1914-1945 az I. vh. 41, a II. világágés 60 áldozatot követelt. Emléktábla a templom homlokzatán van
1945. március átvonult a falun a II. vh. zivatara
1951 Önálló orvosi körzet alakul, rendelővel
1959 termelőszövetkezet alakult, az egész falut átfogva
1990-2003 Az elmúlt évtizedekben Szannyal volt összevonva. 1990-ben megalakult az önálló önkormányzat. Vezetékes víz-, csatornahálózat, telefon, gáz, bevezetése, utak leaszfaltozása, új orvosi rendelő építése, az óvoda, iskola, polgármesteri hivatal, a templom teljes felújítása, bitumenes sportpálya építése. Az egészségügyi ellátás vállakozási formában történő működtetése, a rendelő teljes berendézésnek cseréje, modernizálása

A település mai arculata

Faragott díszes székelykapu köszönti a három irányból ide érkező vendégeket. Gondosan rendben tartott utcák, házak, parkok adják a falu képét. Autóbusszal Csorna és Pápa irányából közelíthető meg. A falu lakóinak száma 670, fokozatosan fogyatkozunk. Sok nyugdíjas egykor a mezőgazdaságban dolgozott, a fiatalabbak ma is itt, illetve az eljárók az iparban találnak megélhetést. Az életmódra a túlfeszített munkavégzés és az egészségtelen táplálkozási szokásokhoz való ragaszkodás a jellemző.

Szolgáltatások

Orvosi ellátás, posta, két vegyesbolt, három vendéglő, szálláslehetőség. A Rába-part ligetei, füves tisztásai, közeli erdőségei, történelmi látványosságai táborozásra, kirándulásra csábítják a szépre és csendre vágyókat.

Jelentősebb építmény a Szent Jakab r.k. templom épülete. 1727-ben épült (fa tornyos volt), majd 1828-ban nagyobbítással nyerte el mai jellegét. 1885-ben újonnan rendezték be . Berendezési a XIX. századból, a monstrancia és a kehely a XVIII. századból valók. Nepomuki Szent János út menti szobra 1770-bol való, a Szentháromság szobor 1903-ban készült. Ezeken kívül egy Kossuth szobor is látható az iskola parkjában.

Az egykori jeles napokhoz fűződő helyi népszokások közül a locsolás és a locsoló bál maradt fenn. A helyi művelődés alapintézményei az óvoda, általános iskola és a könyvtár. Gazdag kiállítási anyag látható a helytörténeti gyujteményben. A művelődési házban 15 éve muködik a Vági Rábakör. A férfi kar magas színvonalon őrzi a tájegység énekes hagyományait. Rangos szereplések és díjak jelzik a kórus tevékenységét. A vegyes néptánc csoport fiatalokból áll. A településen emellett Önkéntes Tuzoltó Egyesület, sport egyesület és a Vági Horgász Egyesület muködik

Irodalom:
Szüloföldünk a Kisalföld, Győr, 1972. 418-420 old.
Gerger Éva: Vág története. Honismereti pályamű, 1978.
Kézirat a gyori Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban
Nagy Imre: Sopron vármegye I-II. Kötet
Horváth Gyozo: Vág, Győr-Moson-Sopron megye települései, Hazánk Könyvkiadó, Győr,1994
Németh Imre: Vág község története, Szombathely, Don Bosco nyomda, Rákospalota, 1931