bemutatkozó | betegellátás | tanulmányok | galéria | kapcsolat | vendégkönyv
Páli
köszöntő
az egészségügy története
Vág
Páli
Rábasebes

 



Páli története


Önálló község a Kisalföld déli peremén vezető 86-os főútvonal mentén.
Területe 19,6 km2, lakóinak száma 467.
A falu nevének eredete a "Peuli-Pálé" személynév birtoklási kifelyező "i" képzős származékából magyarázható.
Egykori pecsétjének mezejében a félhold felett Mária, jobbján Jézussal, balján Gallyal, mögötte sugarak. Felirata: "PÁLI HEHSIG PATRONA" (1870-1850).

A település története

A falu határában római és avar leletek, feltárt sírok vannak.

Első írásos említése 1220-ból való: II. András Páli és Edői pusztát Osl és Belud grófnak adta. Egy 1325-ben kelt oklevél szerint a pápóci premontrei prépostság birtoka volt.

1322-ben Két Páli névvel szerepelt. A későbbi feljegyzések említik Kis-Páli kotemplomát és Nagy-Páli fatemplomát. Később a Nádasdyak és a győri püspökség is jogot formált egyes ügyekben az intézkedésre, a viták a török hódoltság idején különösen gyakoriak voltak.
1571 a majorsági földről, 1588-ban a plébániáról szól írás
1591 a török dúláskor annyira elpusztult, hogy két évtizeden keresztül lakatlan volt
1642 megépült páli temploma, amiről az 1659-es egyházlátogatási jegyzőkönyv részletes ismertetést ad. A XVII. sz. közepén Páli az egész Rábaköz legfontosabb búcsújáró helye és egyik legnépesebb települése volt. A vallási ellentétek miatt a környező településekkel a búcsúsok többször kerültek összeütközésbe.
1696 a régi Kis-Páli temetőt a gyakori árvizek miatt nem lehetett használni, ezért új temetőt nyitottak a falu szélén. Az iskola épület ekkor egy jobbágytelken állt.


Az urasági major üzemében kezdetben állattartás folyt, de az 1720-as évektol kezdődő erdőírtás után az írtásföldeken megerősödött a gazdálkodás. A majorföldek a Kengyelközben, a Fölerdő alatt, a Törvényfa táján, a Kengyeltelepnél, a páli Völgykútnál, a Hosszakban, a Puszta kútnál és a Gyöp útnál voltak. Az írtással nyert urasági földek túlzott robotterheket raktak a páli jobbágyokra. A XVIII. sz. második felétől a népszaporulat megélhetése érdekében az uraság földterületeket engedett át a jobbágyoknak.
A XVIII. sz-ban Páli a Rábaköz egyik legvirágzóbb települése volt. A jobbágyok helyzete is kedvező volt, 40 hold szántó alkotta egy jobbágy telek külső illetőségét 1728-ban. 1767-ben az egész telkek száma 51 volt, a jobbágyok száma 56, házas zsellér 31.

1843 megegyezés jött létre az uraság és a jobbágyok között, egy tagban mérték ki földjeiket.
1851 takács céh működött páliban 67 mesterrel. Az 1848-49-i szabadságharc után még 1000 hold szántó és 272 hold erdő volt a prépostság tulajdonában.
1900-as évek eleje közel 400-an kivándorolnak Amerikába, késobb fele visszatér.
Az I. világháborúban Páliból 150-en vettek részt, közülük 49-en estek el a fronton.
1920 a prépostsági földeken bérlőszövetkezet gazdálkodott

A II. világháború 31 fiatal páli áldozatot követel. Az 1945-ös átalakulást követően, 1949-ben 15 fővel megalakul az első termelő szövetkezet, amit egy másik követett 1952-ben, 140 taggal. Egy év múlva a többség kilépett, de 1959-ben kevés kivétellel az egész falu gazdái a tészbe kényszerültek.

Az ezt követőévtizedekben a lakosság száma rohamosan csökkent. A születések számának visszaesése mellett az elvándorlás volt az elnéptelenedés fő oka. Az iskola felső tagozatát körzetesítették, a közigazgatás önállóságát azonban sikerült megtartani.

A település mai arculata

A falu jó földrajzi helyzete miatt gyakori autóbuszjáratokkal közelíthető meg. A szombathelyi út forgalma jelentős.

A lakkosság többsége a mezőgazdaságból él. Számottevő a kisgazdaság, főként az állatenyésztés és zöldségfélék termesztése.

Intézmények

Óvoda, általános iskola alsó tagozat, művelődési ház, könyvtár.

Szolgáltatás

egészségügyi ellátás, posta, vegyesbolt, italbolt

Egyesületek

Önkéntes Tűzoltó Egyesület

A római katolikus templom eredetileg egyhajós volt, melyet 1804-ben nagyobbítottak meg. Tornyát 1770-ben emelték. Berendezése: a főoltár 1790, a szószék 1800 körüli, a keresztelőkút a XVIII. századból való. Pacifikálé 1670-bol, valószínűleg a féli templomból került ide. A falu szobrai műemlékek, 1690-bol (Krisztus, Piéta). A kálvária a templom mellett egy patkó alakú építmény, 1696-ból való gyönyörű szobrokkal ékesítve.

Irodalom
Felber János: A páli templom és plébánia története. Győr, 1908
írta: Horváth Győző