IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI MODELL
2003 II. NEGYEDÉVI BESZÁMOLÓ (HELYETT)

 


I. Adattáblák elemzése
II. 2002. IV. negyedév 10 legköltségesebb esetének elemzése
III. egyebek, javaslatok

 


Hasonlóan az első negyedévhez, a másodikban sem kaptunk friss elemezni való anyagot az OEP-től. Így csak a 2002 IV. negyedévi adatbázisból és csak néhány-de tekintettel a periódus rövidségére- nem szemnifikáns megállapítás történhet.

I. ADATTÁBLÁK ELEMZÉSE

Az 1. ábrán látható, hogy a járóbeteg szakellátás keretében az ellátottak u.n. "belső átlaga" 74.7%, a "külső átlag" pedig 25.3%. Tehát gyakorlatilag a Margit Kórház területén, ebben a periódusban az ambuláns betegek ¾-ét a hálózaton belül, ¼-ét hálózaton kívül látták el.

 

A 2. ábrán az aktív fekvő betegmegoszlást elemeztük szintén a külső/ belső arány szempontjából. Látható, hogy a rendszeren belül ellátottak átlaga 55.3%, a rendszeren kívülieké 44.7%. Tehát kerekítve az arány 55/45 %, ami lényegesen kedvezőtlenebb a járóbeteg csoportban találtaknál.

Itt kívánom megjegyezni, hogy a CD-n található adatok az én esetemben nem egyeznek meg a saját számítógépes és manuálisan vezetett nyílvántartásommal. Az eltérés nem nagy, de van. Ennek oka abban keresendő, hogy nem határoztuk meg pontosan kiket számoljunk bele ebbe a periódusba és kiket nem. Az előző periódusból áthozottak, ill. a következő év első negyedévébe átvittek is beletartoznak ( mármint a korábban beutaltak, ill. a később elbocsátottak is), vagy nem?

Összehasonlításként megjegyzem: 2002. III. negyedévében praxisomban az aktív fekvőn 43 betegből 67% belső, 33% külső volt.


A 3. ábra a 2002. IV. negyedévi beutalásokat mutatja a háziorvosi és a szakrendelői jelentések szerint.

Látható, hogy a 16 háziorvosból Dr. Balogh , Dr.Bujtás, Dr. Tittel és Dr. Vass jelent rendszeresen, időnként Dr. Számtartó is valamennyit, de a többi kolléga egyáltalán nem.

Felteszem a kérdést: 2001.november 01. óta a menedzsment miért hallgatta el előlünk ezt a tényt, miért tolerálta több, mint egy évig. A mindnyájunk által aláírt szerződésben és együttműködési megállapodásban foglalt szabályok - "Abban az esetben, ha a szerződésben és a jelen Útmutatóban foglalt jelentési és beszámolási kötelezettségek nem, vagy csak részben teljesülnek, … a 43/1999.(III.3.) Kormányrendeletben foglaltak szerint a pénzek vissza-illetve levonásra kerülnek"- hogyan voltak alkalmazva a gyakorlatban, 2001 és 2002-ben. No comment.

 

II. 2002. IV. NEGYEDÉV TÍZ LEGKÖLTSÉGESEBB ESETÉNEK ELEMZÉSE

A 4. ábra a tíz legköltségesebb eset diagnóziscsoportok szerinti megoszlását mutatja.

 


III. EGYEBEK, JAVASLATOK


A "Gondozás 2000" lekérdezésen rendelkezésünkre bocsátott adatok meg sem közelítik a valóságot.

Az informatikusok tárgyaljanak a szovtfveresekkel, a szűrési szekvenciák megjelenítésének beépítéséről. Mi fizetnénk ezt !!!

A cataracta, vagy egyéb műtétek előtti belgyógyászati szakvizsgálatok miatt folyamatosan problémáink vannak, mivel a műtéti előjegyzések szinte minden esetben korábbiak az előbbihez kapottnál.

A pulmonológia szakrendelő az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban és agresszívebben avatkozik bele nem kívánatos módon más szakmák által már előzően (jól)beállított kezelésekbe.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy egyes szakrendelők közönséges éhgyomri vércukor, vagy vérnyomás ellenőrzésre is a belgyógyászati szakambulanciára küldik/kérik vissza a beteget. Pl.(T.L-né 2003.05.16-i kardiol. részlegen készült zárójelentés epikríziséből:"…2003.06.17-én 10 órakor belgyógyászati ambuláncián vérnyomás ellenőrzés", stb.

Egyes szakrendelők egy-egy tervezett gondozási kontroll során a beteget a háziorvosa által definitíve ellátott betegsége miatt egyéb szakrendelőbe is átirányítják indokolatlanul (P.A-nét kardiológus néhány napos ho. által definitíve megoldott abrasio digiti miatt sebészetre küldi ahol horribile dictu "további ho.-i kezelést" javasolnak…

Szintén gyakori, hogy megfelelő anamnézisfelvétel helyett a szakrendelőkben számos szakvizsgálatot rendelnek el. Ennek egyik komikus, de igen sokba kerülő eklatáns példája következő: E.R.-né: évek óta számtalan gondozó melett a mentálhygiénés szakrendelő által (is) kezelt betegnél, miután öregujj körömelszíneződés miatt a pszychiáter kezdeményezésére egyből érsebészeti vizsgálat történik természetesen negatív eredménnyel, a csornai kórházban dolgozó adminisztrátor leánya rheumatológiára majd kardiológiai ambulanciára viszi. Ez utóbbiból a már említett panasza miatt a leletek negatív eredményének ismeretében sebészetre küldik, ahol szintén "sine morbo" a dgn. Kardiológus kolléga azonban ezzel is elégedetlen és doppler, majd, diabetológián elvégzendő neuropathiás teszt elvégzésére küldi amiknek szintén negatív lett az eredménye. Kedves kollégánk és betegünk leánya azonban még ezzel sem elégedettek, így természetesen hetedik(!) konzíliumként bőrgyógyásszal is megvizsgáltatják, ahol megállapíttatik: "a beteg panasza új cipő okozta nyomásra vezethető vissza, (és most fogózkodjunk meg!!) amiért orthopéd szakvizsgálat javasolt" A háziorvos, mint felelős "kapuőr" természetesen mindezekről csak hetek múltán szerez tudomást.

Talán jobb lenne, ha tisztelt kollégáink ezen pitiáner ügyek megoldását ránk bíznák (elhihetik: képesek vagyunk rá!), és így maradhatna számukra kellő idő arra, hogy a saját kompetencia listájukon szereplő tevékenységeket végezhessék mindnyájunk, de különösen a betegek nagy megelégedésére.

 

Vág, 2003. június 17.

Dr. Tittel Andor