Beszámoló
Vág, Páli, Rábasebes községek egészségügyi helyzetéről,
a háziorvosi szolgálat tevékenységéről
1998-1999-ben

 

 

Tisztel Polgármester Úr, Képviselő társaim!

Észre sem vettük és eltelt újabb két év utolsó beszámolóm óta. Bár az egészségügyi ellátó rendszerben (szűkebb megyei és tágabb országos makrokörnyezetünkben) ez idő alatt szinte folyamatos volt a „nyugtalanság” nem kis erőfeszítések árán sikerült kivédeni a kedvezőtlen hatásokat, vagy minimálisra csökkenteni azokat úgyannyira, hogy a betegek remélhetőleg a legkevesebbet éreztek mindebből.

Mit értek a „nyugtalanság” alatt? Az ún. egészségügyi reform folyamat égisze alatt történt számtalan szinte napi gyakorisággal megjelenő de követhetetlen, gyakran egymásnak ellentmondó és így végrehajthatatlan új törvényeket, rendeleteket, törvény és rendelet-módosításokat. Csak néhány témakört emelnék ki ezek közül, amelyek heves vitákat váltottak ki szakmai körökben és amelyekről a média jóvoltából Önök is éretesülhettek: szűrés, gondozás, praxisprivatizáció, finanszírozási „reform”. Anélkül, hogy tagadnám az európai csatlakozás miatti bizonyos szakmai változtatások szükségszerűségét ennyi év távlatából nyugodtan kijelenthetem, hogy „a hegyek vajúdása egeret eredményezett”. A nagypolitika sajnos nem állt a helyzet magaslatán. A viharok elülni látszanak, remélem nyugodtabb periódus következik, amikor végre ismét csakis a beteg emberrel foglalkozhatunk. Ismerve a tisztelt Képviselőtestület valamint jómagam mentalitását remélem a közel egy évtizedes együttműködésünk továbbra is zökkenőmentes marad az ellátás minőségének még jobbá tételét célzó utolsó fejezetben felsorolt-igaz pénzbe is kerülő-javaslataim ellenére is.

Mielőtt az elmúlt egy-két évi tevékenységünk, jellemző adatok bemutatásába kezdenék, megjegyzem, hogy - mint látni fogják - az akár „átvilágításnak” is tekinthető jelentés ábrái, táblázatai némelykor hosszabb periódust ívelnek át, mely tény a mélyebb elemzést óhajtók számára is, a szokásos évi beszámolókban foglaltaktól eltérően, lehetőséget teremt lényeges, egy közösség számára érdekes, esetleg hasznos következtetések levonására is.

Demográfiai háttéradatok

A lakosság egészségi állapotának értékeléséhez elengedhetetlen a demográfiai helyzet elemzése, a népesség számának, az élveszületések és halálozási arányok alakulásának, a korstruktúra változásának ismerete.

A vidéki Magyarországra is jellemző népesség-fogyás 1985 óta a megyénkénti, és azóta lassú ütemben, de évről évre nő.1998 végén a lakósság száma 424.205 fő, 1539-el kevesebb, mint az előző évben

A természetes fogyás 1993/94-ben 2%0, 1995-ben 2,2%0-re,1996/97-ben 3%0-re, majd 1998-ban 3.7%0-re romlott. Igaz ez még mindig kedvezőbb az országos 4.3%0-hez viszonyítva. A fogyás sajnos községeinket is érinti. 1991 végén a három község összlakossága 1322 fő volt. Az 1. sz. ábrából látható, hogy a lakosságszám 1997 végén 1226, 1998-ban 1189, majd 1999 végén 1180-ra csökkent. A 2. sz. ábra a praxisfogyás struktúráját mutatja be éves bontásban.

 

A halottak száma 1997-et leszámítva 20 fölött van, az elköltözötteké (1998-at kivéve amikor csak 8 fő hagyta el a községeket ) 14 fölött van évente. A praxisból kijelentkezettek száma évente 1-2 ezrelék, ami az országosan tapasztalt és a MOK által is elfogadott 3-10 százalékhoz képest elhanyagolható.

Általában többen halnak meg, mint elköltöznek, de volt olyan év is, amikor sokkal többen költöztek el, mint meghaltak, mint pl.1997-ben.

A praxisfogyás több mint 50%-át az elmúlt 10 év során (és ezen belül az utóbbi 4 évben is) az elhalálozások adják.

Az utóbbi 4 évben fokozódott az elköltözések miatti praxislétszám-csökkenés. Megyénkben a népesség fogyása döntően az élveszületések számának jelentős csökkenésére vezethető vissza.

A praxislétszám is 1991–től szintén folyamatosan csökken, az utóbbi négy évben 32-46 fővel. A praxis létszáma 1999-ben enyhén meredekebben

3. sz. ábra
Természetes fogyás/szaporodás Gy-M-S megyében 1998-ban
 

Város össz.

Község össz.

Kistelepülés <999 fő

Megye össz.

V, P, Rs

Szaporulat

8,7

9,3

9,1

8,9

6,6

Fogyás

11,3

14,2

17,6

12,6

18,3

csökkent, mint a lakósság létszáma. Ennek oka az, hogy a praxislétszámban nem szerepelnek – mert nem szerepelhetnek - a lakósként regisztrált de magyar biztosítással nem rendelkező külföldiek. A környező városokból kiköltözők egy része a régi orvosánál maradt, ide nem jelentkezett át, illetve egy utóbbi években tapasztalható jelenség: a győri szülész kollégák etikátlan, szakmailag kifogásolható és jogszabályba is ütköző javaslatára az újszülöttek biztosítási kártyáját egyes „emancipált”, főként ide beházasodott anyukák győri vagy csornai gyerekgyógyászokhoz adják le.

Gyermeklétszám

A népességnyílvántartóból származó és az alább következő 5-ös 6-os sz. ábrában bemutatott adatokból megállapítható, hogy 1990 és 1999 között a három településen 75 gyerek született és 29 gyerek telepedett le. Ez összesen 104 főt jelent. (Ezen adatok kizárólag a vizsgált periódusban születetteket tartalmazzák, tehát nem kerültek be pl. azok a gyerekek akik 1990 előtt születtek, de itt laknak 1990-től.)

5. sz. ábra
A gyermeklétszám alakulása 1990-99 (fő)
 

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Össz

Vág

5

9

7

7

2

6

4

7

3

7

57

Páli

4

6

5

2

5

6

3

6

5

2

44

R.sebes

0

0

0

0

1

0

0

1

0

1

3

Össz.:

9

15

12

9

8

12

7

14

8

10

104


6. sz. ábra
Gyermeklétszám alakulása újszülött/bevándorolt bontásban 1990-99 (fő)
U=újszülött; B=bevándorolt
 

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Össz

 

Ú

B

Ú

B

Ú

B

Ú

B

Ú

B

Ú

B

Ú

B

Ú

B

Ú

B

Ú

B

Ú

B

Vág

3

2

5

4

4

3

6

1

1

1

3

3

3

1

4

3

2

1

5

2

37

20

Páli

4

0

5

1

4

1

2

0

4

1

3

3

3

0

5

1

4

1

1

1

35

9

R.sebes

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

3

0

Összs:

7

2

10

5

8

4

8

1

6

2

6

6

6

1

10

4

6

2

7

3

75

29


7. sz. ábra
A természetes szaporulat alakulása (ezrelék)
 

1997.

1998.

1999.

Vág

0,006

0,00319

0,00822

Páli

0,01073

0,00901

0,00222

R.sebes

0,00758

0

0,0082

A települések lakosságszámát is figyelembe véve a 6. sz. ábrából kiderül, hogy Páliban viszonylag több a születések száma (35 fő), Vágon viszont több a betelepült (20 fő).

Az előző két táblát elemezve megállapítható az is, hogy a született és beköltözött gyerekek száma együttesen is alacsonyabb (104 fő) mint az összes elköltözötté (105 fő-adat az 1997-es jelentésből). A megyében a nyers élveszületési arányszám az 1997-es 9,2 ezrelékről 1998-ra 8.9 ezrelékre csökkent. Összehasonlításként megemlítem, hogy 1981-ben 15.1 ezrelék, 1985-ben 12.6 ezrelék volt. Községeinkben ez 0 és 10.7 ezrelék között ingadozik 1997 és 1999 között. A fentiekből a következő konklúzió vonható le:

A lakósság tragikus fogyását a megyei átlagnál magasabb természetes halandóság mellett a nagyszámú elvándorlás és az élveszületések megyei átlagnál alacsonyabb szintje együttesen eredményezi, ami a betelepülések eddigi számával sem állítható meg.

Ha az újszülöttek és betelepültek száma összességében évente 25 fő körül lenne akkor a fogyás megállna. Minden egyes fiatal személy megjelenése 25 fő fölött (tehát 26.,27., stb.) már a lakósság korfájának egészséges irányba történő elmozdulását is eredményezné.

Bár nem tartozik szorosan a beszámolóhoz, mégis mivel logikusan ide kapcsolódik megoldásként a következő gondolat fogalmazódott meg bennem: a Tisztelt Képviselő testületek részéről politikai döntés szükségeltetik a probléma megoldására. Mivel közvetlenül csak egyik faktort befolyásolhatja érdemben, tételesen a letelepedéseket, a stratégiai beavatkozás részét kell képezze egy jó taktika kialakítása. Ez véleményem szerint a következőkből állhat:

1. az elvándorlást csökkentené:
- munkahelyteremtés a régióban.
- fiatalok szórakozási lehetőségének biztosítása

2. a születések számát növelné:
- fiatal házasok betelepítése: ezt segítené elő:
- ezek térítésmentes vagy kedvezményes építési telekhez juttatása
- vissza nem térítendő építési támogatás juttatása
- szolgálati lakás (lakások) kialakítása, és ezekbe bármilyen foglalkozású de dolgozni kívánó családok fogadása.
- a többgyerekes családok hatékonyabb támogatása pénz és más természetbeni juttatásokkal.

Korstruktúra


9. sz. ábra
Korfa 2000

Korcsoport

Férfi

Össz.

<>1 év alatt

5

1

6

<>1-3

10

11

21

<>4-6

14

14

28

<>7-14

45

41

86

<>15-20

31

32

63

<>21-25

32

27

59

<>26-30

36

23

59

<>31-35

35

33

68

<>36-40

44

22

66

<>41-45

44

31

75

<>46-50

34

28

62

<>51-55

23

23

46

<>56-60

30

42

72

<>61-65

30

51

81

<>66-70

36

55

91

<>71-75

45

47

92

<>76-80

30

41

71

<>80 fölött

12

18

30

Összesen

536

540

1076


Megváltozott a népesség korstruktúrája is. Megyénkben 1960 óta a 0-14 éves korosztály aránya jelentősen csökkent (26.9%-ról 16.8%-ra) a 15-39 éves korosztály aránya az össznépességen belül nagyjából változatlan (36% körüli), ettől a kortól fölfelé lassú de egyenletes öregedési folyamat zajlik. Ha az 1998-as megyei adatokat összehasonlítjuk a hasonló korcsoportokba szedett saját adatokkal (10. sz. ábra) megállapítható, hogy ez a folyamat nálunk már nagyon előrehaladott állapotban van, a lakosság nagyon elöregedett.

Tárgyi, személyi, jogi feltételek

A működés tárgyi feltételei optimálisak Vágon, elégséges Páliban és Rábasebesen. A hatályos rendelkezések szerint kötelezően foglalkoztatandó két szakdolgozó helyett (orvos + szakasszisztens) az egészségügyben négyen dolgozunk, maximálisan biztosítva ezzel az ellátás személyi feltételeit. 

A jogi keret csak részben rendezett. Az érintett három önkormányzat sajnos eddig még nem hozta létre a társulást. Ennek hátránya: nincs lehetőség nagyértékű tárgyi eszközök beszerzésére.

A rendelési óraszám az eddig kötelező négyről az idén tavasztól háromra csökkent a hatályos rendeletek szerint. Törvényes kötelezettségeink összehasonlítása a valósággal (a hét öt napjából négyen két helységben rendelünk 6-8 órát, vagy még annál is többet járványok idején, immáron több mint kilenc éve) gondolom önmagáért beszél.

Betegforgalom

A 11. és 12. ábrákból jól látható, hogy évről-évre növekszik a rendelésen megjelent betegek száma, és kedvező a sürgős hívások csökkenő tendenciája. Ezek együttesen értékelve a betegek egészségügyi kultúrájának és a betegellátás minőségének kedvező irányba történő változását jelentik.

13. sz. ábra
Forgalmi percátlag
 

1996

1997

1998

1999

Percátlag

11,43

10,43

11,65

9,81

A forgalmi percátlag 10 perc körül ingadozik. Legtöbbet (25 percet)érthető módon az egy év alatti gyerekekkel foglalkozunk, a legkevesebbet a 10-20 év közötti korosztályba tartozókkal. A 70 év felettiek 12 percet töltenek átlagosan egy viziten. Az utóbbi évben kért statisztikai adatok ismételt felvétele miatt a percátlag megnövekedett a 60-70 évesek korcsoportjában is.

Ügyelet

Hétvégeken, munkaszüneti- és ünnepnapokon a változó telephelyű Dél-Rábaközi összevont ügyeleti társulás vonzáskörébe tartozó lakósok száma összesen 7529, ebből 6317 felnőtt és 1212 gyermek. Az igénybevétel egyre fokozódik. A 14. sz. ábrából látszik, hogy 1997-től fokozatosan emelkedik ellátottak száma: 566-753-783 hívás. Az elmúlt év második felétől (többünk észlelése szerint) valamivel csökkent az indokolatlan hívások száma. Ez valószínű azzal magyarázható, hogy megszüntettük a nem kötelező (de rengeteg gondot okozó) ügyeleti házi gyógyszerellátást.

Sajnos a mai napig nem tudtuk meggyőzni a lakósságot arról, hogy bármilyen jellegű bajról légyen is szó a legjobb ellátást a rendelőkben tudjuk biztosítani. Épp ezért a hívásra történő otthoni ellátást csak a szállíthatatlan betegek esetében lenne érdemes, de jogos is igénybe venni.

A készenlét és hétvégi ügyelet finanszírozásában minden ígéret ellenére változás nem történt. Az 1997-es év adatait mutatom be, mivel részletesen ezt dolgoztuk ki és küldtük el az Egészségügyi Minisztériumnak.

A feldolgozás szerint a következők állapíthatóak meg: 1997-ben a készenlét és hétvégi ügyelet 2.422.420 Ft-ba került. Ebből a TB 475.200 Ft-ot, az ÖK 407.920 Ft-ot tehát együtt összesen 883.120 Ft-ot fizettek ki. A különbözet, tehát 1.539.300 Ft kiegyenlítetlen maradt, a BT veszteségét képezi. És azóta is a kiadások csak fokozódnak, a bevételek meg az infláció miatt csak csökkennek.

Népbetegségek – Morbiditás - Szűrés – Gondozás

15. sz. ábra
 

1996

1997

1998

1999

Gondozott betegek

718

726

751

768

Gondozott betegségek

2744

2566

2733

2843

Gondozott betegségek/gondozottak

3,4

3,5

3,6

3,7

E tevékenység lényegét az irányított betegellátással kapcsolatos mellékletben találhatják meg.

A 15. és 16. sz. ábrából látható, hogy 1996-tól továbbra is (bár nem olyan meredeken, mint az azelőtti években) emelkedik mind a gondozott betegek, mind a gondozott betegségek száma. Az egy főre jutó gondozott betegségeket jelző szám is folyamatosan emelkedik, (3.4-ről 3.7-re emelkedett az elmúlt 4 év alatt) ami két következtetésre is alkalmat ad. Egyrészt egy pozitívra-eredményes az új vagy lappangó betegségek szűrése-, másrészt egy negatívra-egyre több a krónikus megbetegedés.

17. sz. ábra
Gondozottak csoporteloszlása
Gondozási csoport Férfi Össz.
Hypertonia 152 221 373
Diabetes 110

135

245

Mozgásszervi

84

138

222

Anyagcsere b

70

97

167

ISZB; inf.

71

80

151

E. endocrin

43

103

146

Tápcsatorna

75

67

>142

Légzőszervi

87

49

136

Vénás

38

83

121

Pszichiátria

35

86

121

Egyéb

539

596

1135

Összesen

1304

1655

2959

Ha most a fő gondozási csoportokat vizsgáljuk, (Gondozottak csoporteloszlása 17. sz. táblázat), láthatjuk, hogy összességében több a nőknél diagnosztizált betegségek száma (1655), mint a férfiaknál (1304). A tízből két betegségcsoport kivételével (tápcsatorna, légzőszervi) amelyben a férfiak száma a domináns, mindenikben a nők vannak többségben. Kiemelném a magas vérnyomás (373), cukorbaj (245), mozgásszervi (222), és elhízás (167) betegségek igen gyakori előfordulását, de nem kevés a koszorúér (151), belső elv. mirigyek (146), tápcsatorna (142), légzőszervi (136), vénás (121) betegségekben szenvedők száma sem. Megemlítendő és nem utolsó sorban a különböző lelki betegségektől-elsősorban a depressziótól és pánik betegségtől- szenvedők magas száma

19. sz. ábra
Főbb betegségcsoportok 1998-ban
   

TBC

Daganat

Cukorbaj

Magasvérnyomás

ISZB

Vág,Páli, R.sebes

Betegség sz.

0,0

55,0

214,0

362,0

145,0

0,0

51,0

198,0

336,0

134,0

Megyei jogú város

Betegség sz.

347,0

2496,0

7188,0

27172,0

10213,0

2,4

17,0

48,8

184,3

69,4

Város

Betegség sz.

94,0

760,0

2194,0

8147,0

3033,0

2,2

17,6

50,8

188,6

70,2

Község

Betegség sz.

327,0

2391,0

7490,0

27015,0

7525,0

2,2

16,4

51,4

185,3

51,6

Megye össz.

Betegség sz.

768,0

5647,0

16872,0

62334,0

20771,0

2,2

16,8

50,2

185,4

61,8

Megyei adatok 1998-ból állnak rendelkezésre. Ha ezeket összehasonlítjuk a következők állapíthatók meg (19., 20. sz. ábra):

Nagyon jól állunk a TBC szempontjából, mivel egyetlen aktív betegünk sincs. De a daganat 3x, a cukorbaj 4x, a magasvérnyomás 1.8x, az ischémiás szívbetegség 1.9x gyakoribb. Sajnos a többi csoportban sem jó a helyzet. A légző, emésztőszervi, mozgásszervi megbetegedések száma is másfél-kétszerese a megyében észleltnek.

A gyakorisági sorrend nagyjából megfelel a megyeinek. Az első helyen a szív és érrendszeri betegségek vannak, (magasvérnyomással együtt) mind a megyében mind nálunk, a másodikon a megyében a mozgásszervi és nálunk a cukorbaj, a harmadikon a megyében a cukorbaj, nálunk a mozgásszervi. A bemutatott „ijesztő” statisztika magyarázata az lehet, hogy mi hatékonyabban szűrünk, diagnosztizálunk, gondozunk, mint más kollégák, és ez jó. Kisebb-nagyobb eltérések mutatkozhatnak, de ekkora nagyságrendben nem. Nem ismert olyan genetikai vagy más tényező amire vissza lehetne vezetni ezeket a különbségeket. Mivel először történik ilyen jellegű adatfeldolgozás és ennek ez az eredménye, további tudományos vizsgálódás tárgyát fogja képezni.

A 2. sz. mellékletben látható, hogy az alkoholizmust kivéve, ami a 41-50 éves korcsoportban a leggyakoribb, a többi krónikus betegség a 70 év felettiek csoportjában az. Sajnos egyre fiatalabbaknál fedezünk fel fekélyt különböző hátgerinc-, és psychiátriai-betegséget (20-30 éves korban, de még korábban is). Egyre több a fiatal felnőtt cukorbeteg és ami a legrosszabb a rosszindulatú daganatos. 

A betegségek egyharmada a 70 év felettieknél, 1/3-a az 50-70-es korcsopotban, 1/3-a az 50 év alattiak korcsoportjában található. A kor előrehaladtával egyre növekszik az egy személy által hordozott betegségek száma. 593 50 év alatti lakos 663 betegséget hordoz (tehát 1.1 betegség/fő.), az 50-70-es korosztályba tartozó 290 személynek 1082 betegsége van (tehát 3.7 betegség/fő), és a 193 70 évesnél idősebb személynek 1098 krónikus betegsége van (tehát 5.6 betegség/fő). A 21. sz. táblázat még részletesebb, négy korcsoportos bontásban mutatja be a fenti tényeket.

21. sz. ábra
Gondozottak korcsoporteloszlása 1999

Korcsoport

Gondozott betegségek száma

Lakosok száma

Gondozott betegség sz. / Lakos

30 alatt

160

322

0,5

31-50

503

271

1,9

51-70

1082

290

3,7

71 fölött

1098

193

5,7

Mortalitás

Mivel a minta összes elemszáma statisztikailag kicsi, így a kapott eredmények csak tendenciákat mutatnak és csak ilyen módon szabad őket felhasználni.


22. sz. ábra
Összhalandóság Vág, Páli, Rábasebesen
 

1992.

1993.

1994.

1995.

1996.

1997.

1998.

1999.

Halottak

19

28

18

27

27

18

22

22

Halálozási arányszám (megye)

12,9

13

13

12,8

12,7

12,2

12,6

-

Halálozási arányszám (község)

14,30

21,6

14

21,8

19,4

14,6

18,3

18,6

Lakosság

1322

1292

1277

1238

1237

1226

1199

1180

A 22. sz. ábrából kiderül, hogy 1992 óta az elhaltak száma 18 és 28 között ingadozik, aminek megfelel a 14.0 ill. 21.6 ezrelék -es halálozási rátának (standardizált halandósági hányados-SHH)

Követhető a természetes hullámzás, amely remélhetőleg az idén csökkenést eredményez.

Összehasonlítva (23. sz. ábra) a megyei értékekkel láthatjuk, hogy még a „legjobb” évünkben is (1994-ben amikor „csak” 14 ezrelék volt a halálozás) magasabb volt a megyei átlagnál (12.3 ezrelék), de sajnos más években is még a 999 fő alatti kistelepülésekre amúgy is jellemző legmagasabb halálozási rátát is (átlag 17.6 ezrelék) meghaladtuk. Tehát a legkedvezőtlenebb helyzetben lévők csoportjában is a ”legszerencsétlenebb” helyzetben vagyunk.


24. sz. ábra

Elhaltak nem és korcsoport szerinti megoszlása a praxisban 1998-99-ben

Korcsoport

1998.

1999.

Össz

Megoszlás

 

Férfi

Férfi

Férfi

Férfi

<><35

1

0

0

0

1

0

3,8%

0,0%

<>35-39

0

0

0

0

0

0

0,0%

0,0%

<>40-44

1

0

0

0

1

0

3,8%

0,0%

<>45-49

0

0

0

0

0

0

0,0%

0,0%

<>50-54

0

3

0

0

0

3

0,0%

16,7%

<>55-59

1

0

0

0

1

0

3,8%

0,0%

<>60-69

0

4

0

0

0

4

0,0%

22,2%

<>70-79

3

3

4

3

7

6

26,9%

33,3%

<>80<

5

1

11

4

16

5

61,5%

27,8%

<>Összes

11

11

15

7

26

18

100,0%

100,0%

A 24. sz. ábrából látható, hogy az országban és megyében észleltekhez hasonlóan nálunk is a férfiak korábban halnak mint a nők. A férfiak nagyobb arányú halálozása már az 50-54-es korcsoportban megkezdődik, ezzel ellentétben a nőknél csak a 70-79-es korcsoportban és több mint 60%-uk 80 év fölött hal meg.

A természetes halálok két legfontosabb csoportja a megyében a keringési rendszer betegségei és a daganatok. A keringési rendszer esetében a nyolcvanas évek végén az országos átlagot meghaladta (különösen a nőknél), a daganatos halálozás alacsonyabb volt az országos átlagnál.

Ha most a mi adatainkat nézzük látható, hogy:

- nagyon magasra emelkedett a rákos halandóság (43.1%).A megyében 25.1%. Domináns az emésztő rendszeri (főleg a nőknél), valamint a légúti. Ez utóbbi kizárólagosan a férfiaknál. A lokalizáció szerinti megoszlás tendenciájában megfelel a megyében észleltnek.
-
továbbra is jóval alacsonyabb az országos átlagnál a szív és keringési rendszer megbetegedéseiből származó halandóság.

- újra elmondhatom, hogy a magasvérnyomás-betegség, cukorbaj és agyi érbetegségek intenzív gondozása eredményeként továbbra is sikerült alacsony szinten tartani a „többlet-elhalálozás”-t (infarktus, agyvérzés, agyi trombózis, embólia).
- nem mondható ugyanez el az ún. „idő előtti elhalálozásról”, ti. három férfit vesztettünk az évtizedekig tartó alkoholizmus következményeként jelentkező agyvérzés, agyi infarktus, agylágyulás miatt.
- örvendetes, hogy az elmúlt két évben sem volt az ország kistelepüléseire sajnos még jellemző „tüdőgyulladás okozta elhalálozás”.

- nullára csökkent az erőszakos cselekmények (baleset, sikeres öngyilkosság, stb.) miatti elhalálozás.

Következtetésképpen elmondhatjuk, hogy:

- a halandóságot döntő módon továbbra is a lakosság életfeltételei, társadalmi, és gazdasági körülményei, valamint más ismeretlen tényezők határozzák meg.
- a rákos megbetegedések szaporodása miatt a korai rákszűrésre kell helyeznünk a hangsúlyt, bár ennek kivitelezése (a valóban kellemetlen, kényelmetlen többszöri laborvizsgálat, gyomor és béltükrözés stb.) sajnos gyakran ütközik ellenállásba az érintettek részéről.
- folytatni kell a megkezdett gondozási tevékenységet, annak ellenére, hogy ritka kivétellel, nem örvend nagy népszerűségnek. 

Környezeti ártalom

Környezeti ártalmak következményeként kialakult betegség alig tapasztalható. Néhány mezőgazdaságban használt vegyszer okozta felső, de főként alsó végtagokon jelentkező bőrgyulladást észleltünk. Győrben légúti megbetegedéseket észleltek, hozzánk hasonlóan. A múlt év végén, de 2000 első félévében főként sokan jelentkeztek kötőhártya, orrnyálkahártya és a hörgők allergiás megbetegedése miatt. Ez felveti a levegő szennyeződésének lehetőségét.

Gyógyszerfogyasztás


28. sz. ábra
Gyógyszerösszesítő 1995-99 között

Évek

Tétel

Fogy. Ár

TB támogatás

Térítési díj

1995.

621

10 499 991

6 436 500

4 063 491

1996.

677

13 797 776

8 833 674

4 964 102

1997.

755

13 941 410

8 948 508

4 992 902

1998.

801

16 847 404

6 793 871

10 053 533

1999.

871

18 006 664

7 208 665

10 797 999

Össz.:

3 725

73 093 245

38 221 218

34 872 027

A 28. sz. ábrából látható, hogy fokozatosan növekszik a gyógyszerekre fordított kiadás. Míg a lakosság és a TB együttesen 1995-ben 10,5 MFt-ot költött gyógyszerre, addig 1999-ben 18 MFt-ot.

A 29. Sz. ábrából az látszik, hogy évről- évre bővítjük a gyógyszerválasztékot (29. sz. ábra),

1995 óta lényegesen csökkent a TB támogatás abszolút és relatív értelemben is. Míg 1995-ben a beteg a gyógyszerár 40%-át fizette, 1999-ben már a 60%-át. (30. sz. ábra)

Az 1999-ben elindított irányított betegellátási modellkísérlet keretében a gyógyszerelési szokások költségének vizsgálata a következő eredményeket adta. Az ún. „Top listán” Gy-M-S megyében 2000 első félévében a 173 és 255-ik helyezés közti részben vagyok. Ez azt jelenti, hogy a legolcsóbban kezelő orvosok közé tartozom, és a közgyógy-igazolványokat mi „rendeltetésszerűen” használjuk (31. sz. ábra)

31. sz. ábra

Gyógyszeres kezelési TB költség monitoring 2000 első félévében (Ft

 
Helyezés a megyei "Top listán"
Összes TB támogatás
Ebből közgyógyra

Egy betegre jutó
átlag TB támogatás

Egy közgyógy. Betegre jutó
átlag TB támogatás

Egy betegnek felírt
vények száma

 
 
 
 

Helyi

Megyei

Helyi

Megyei

Helyi

Megyei

Január

173

1 135 231

68140

2200

3139

2524

5107

3

5

Február

208

915 188

51657

2299

3265

2460

5229

3

5

Március

255

848 594

83357

2312

3475

3969

5476

3

5

Április

199

979 472

46934

2449

3308

2470

5051

3

5

Május

204

1 102 084

59503

2748

3572

3306

5281

4

5

Június

237

929 196

37778

2725

3571

2361

5393

3

5

Iskola-orvosi tevékenység

A kötelezően előírt vizsgálatokat, szűréseket elvégeztük, a védőoltásokat beadtuk, a jelentéseket továbbítottuk. Továbbra sem mondható ideálisnak az egészségügyi nevelés, mivel semmi sem történt ennek jobbítása érdekében többszöri kezdeményezésem, jelzésem ellenére sem.

Szervezett egészségvédelmi program

Kétszer volt az elmúlt két évben. Az osteoporózis (csontritkulás) szűrésen az önkéntes jelentkezők csupán a kíváncsiságukat elégítették ki (mivel ingyen volt) de a további aktív közreműködést már nem vállalták. A fokozott kardio-vaskuláris rizikó szűrés is hasonló okok miatt állt le. Ezek a sikertelen kampányok is bizonyították, hogy a népbetegségek felszámolásának ilyetén való megközelítése értelmetlen pénzkidobás.

Megpróbáltuk a betegek kényelmének érdekében rendszeresíteni a „labor-buszjáratot”. Ez sem sikerült a mindenki által jól ismert okok miatt.

Egészségnevelés-prevenció

Formális és eredménytelen. De mit tesz a lakosság egészsége megőrzése érdekében?

Úgy 80% rendszeresen eljár kontrollra és beszedi az általunk adott gyógyszereket. (Ha már csak receptet kap a kezébe nagyrészük inkább lemond a kezelésről…) Más egészségmegörző tevékenység szóba sem jöhet sajnos azoknál sem akik anyagilag megengedhetnék maguknak.

Kapcsolat a Csornai Margit KH-Ri-el

Továbbra is nagyon jónak mondható. Gondjaink csak a kardiológiai szakambulancia megközelíthetőségével vannak. Sajnos csak 3-8 hetes előjegyzések után fogadják a betegeket. Ennek oka az osztályvezető főorvos szakellátással, gondozással kapcsolatos rendszer-szemlélete (elmélete) amelyről többször is vitát nyitottam, eredménytelenül.

Beléptünk az ún. irányított betegellátási modell kísérletbe. Ennek lényegét a mellékletben lehet olvasni.

Kapcsolat az Önkormányzatokkal

Jónak mondható, de ennek ellenére az évek során sok apró és néhány nagyobb dolgot nem tudtunk megoldani. Ezek egyike-másika lényeges, befolyásolja az ellátást, mások nem.

Kapcsolat a MEP-pel

A sajtóból sajnos mindenki által jól ismert.

Kapcsolat az ANTSZ-el

A statisztikai osztályról ma már beszerezhetünk adatokat, ha kérünk. Az egészségügy helyzetével, változásaival kapcsolatos információkat nem időben tudjuk meg, legtöbbször a sajtóból értesülünk róluk.

Kapcsolat a környező kollégákkal

Nagyrészükkel kollégiális. A vági orvos helyettesítése továbbra is a térség égészségügyének ”Achilles sarka”.

Kapcsolat a szoftveresekkel, hardveresekkel

Az adattárolás és feldolgozás ma már száz százalékban számítógéppel történik. Megfelelő szoftver nélkül működésképtelenek vagyunk. Sajnos az Infomix cég, amivel kapcsolatban állunk üzleti politikája miatt háziorvosi rendszerét nem optimálisan fejleszti, tartja karban. Ez rengeteg bosszúságot, de anyagi veszteséget is okozott (többször küldte késedelmesen a gyógyszerárak módosító lemezét, így néha hetekig adtunk olcsóbban gyógyszereket, stb.) 

Javaslatok

·        A három község hozza létre a társulást ami lehetőséget teremt arra, hogy a még hiányzó néhány nagy értékű de rendkívül fontos eszközt (mindenik önkormányzat számára előnyösen)  beszerezhessük. Egy Cardiotens EKG és vérnyomás holter biztosítaná a magasvérnyomásos és ischémiás szívbetegek kezelésének optimális beállítását kórházi bennfekvés vagy itthonról történő gyakori nagyon terhes kardiológiai gondozóba történő többszöri bejárás nélkül. Ma már ezen eszköz nélkül nem biztosítható a korszerű kardiológiai alapellátás. Egy defibrillátor sem ártana. Csak egy hasonlattal tudnám fontosságát ecsetelni. Ez annyira szükséges, mint a tűzoltó készülék a lakásban, intézményben. Évekig, évtizedekig nem kell elővenni, de ha tűz van ennek hiányában leég az épület… Hasonlóan egy oxigenator beszerzése sem odázható tovább mivel ma már sürgősségi betegellátás e nélkül elképzelhetetlen.

·        A tisztelt képviselő-testületek legalább tízévente egyszer az egészségügyet helyezzék előtérbe, s a költségvetésben kapjon prioritást az ágazatunk ,hogy megoldhassuk azon gondjainkat amelyek felhalmozódtak ez idő alatt így biztosítandó újabb tíz évre a zökkenőmentes működést. A tizedik évben vagyunk!

·        A rendelő helységeiben a hatályos jogszabályok értelmében évente tisztasági festést kell végezni. Vágon a rendelő átadása óta nem volt, sajnos ennek eredménye egyre jobban mutatkozik.

·        Páliban és Rábasebesen a kétmedencés mosdó-mosó kagylók felszerelése már halaszthatatlan. Minden egyes vizeletvizsgálat súlyosan veszélyezteti a dolgozók egészségét!

·        Vágon a rendelő környéke elhanyagolt, a karbantartó többszöri kérésem ellenére sem hajlandó a gyomtalanítást elvégezni, mivel csak polgármesteri utasításra cselekszik.

·        A vági rendelő garázsának kapuját automata emelővel kellene felszerelni.

·        Ha többre nincs pénz, legalább a szolgálati lakás bejárati ajtaját kéne kicserélni a tél beállta előtt, ha másért nem is legalább energiatakarékosság végett.

Tisztelt Képviselő társaim!

Az elmúlt 10 évben felemelő sikereket és súlyos mélypontokat, néha válságokat éltünk meg együtt. 1992-93-ban a tisztelt képviselő-testület ismerte fel szükségességét egy új rendelő építésének és áldozott fel pénzt, energiát ennek megvalósításáért. A Bokros csomag ideje alatt az egészségügy ismerte el az OK válságos gazdasági helyzetét és önként mondott le (évekre) béreink rovására arról a nem sok, de mégis nagyon fontos önkormányzati működési hozzájárulásról. Sajnos egyik ÖK sem lett gazdagabb, de mi annyira ellehetetlenültünk, hogy hosszú távon - a környéken működő kollégák nagy örömére - a praxis felosztásának veszélyével is számolni kell. Mi kimerítettük a pénzeszközeink bővítésének összes lehetőségét (munkaalkalmassági - és belgyógyászati szakrendelés vállalása, némi bevétel reményében fogászat felszerelése, kézi gyógyszertár működtetése, stb.). Mivel úgy látszik az állam végérvényesen a tulajdonos ÖK-ra bízta e kérdést, kénytelenek vagyunk most újra Önökhöz folyamodni. A normális működés feltételeinek biztosítása érdekében nem többet csak egy 1500 fős falusi vegyes körzet hozzánk mért TB finanszírozási különbözetét kérnénk a három önkormányzattól. (Nem a három ezres Kónyét, Farádét, a két ezres Bogyoszlóét vagy az 1700-as Szilét!)

Központi finanszírozással kapcsolatos reményeink hat év után végleg szertefoszlottak. Fennmaradásunkra más lehetőséget nem látok.

 

 

Vág, 2000. augusztus 28.

Dr. Tittel Andor
háziorvos

 

 

Tittel Bt. 2003 © CopyRight
Minden jog fenntartva